Táncos cikkek

 

“Az utolsó dinoszaurusz vagyok”
Don Martinnal Vida Virág beszélget

“– Nekem a mai táncok – nem szép ezt mondani – műanyagok. Minden arról szól, hogy milyen magasra tudod emelni a lábadat, hány forgást tudsz megforogni. A tánc ma tele van trükkökkel, virtuozitással, és ezek számomra külsőségek. Fontos a technika, de nem minden. Mi másképp közelítettük meg ezt a dolgot. Tudod, a tánccal kifejezel valamit. Az arcod játéka is része a produkciónak. Manapság nincsenek finomságok. Egyébként minden művészeti ágban érzem az elsekélyesedést, például a ma divatos zene, amit a tanítványaim hallgatnak… Nem azt mondom ezzel, hogy ma már nincs igazán értékes művészet, vagy nincsenek tehetségek. Vannak igazi őstehetségek, természetesen. De azt érzem, hogy általánosságban mégis az jellemző, hogy olyan szervetlenné vált a dolog, és kezdenek elkopni a kifinomult érzékeink, mert nem használjuk őket. Ez tisztán szubjektív vélemény. Amit én, a dinoszaurusz gondolok erről az egészről. Szerintem minden alkotónak kapcsolódnia kell a művészet lényegéhez. A koreográfusnak és a táncosnak is. És ha nem kapcsolódik hozzá, akkor valami mindig is hiányozni fog az előadásból. Sok ilyen üres táncprodukciót látok manapság.”

 

Az utolsókig kitart hazájában a szír balerina
Amikor a többség menekül ez a 26 éves lány missziójának tekinti, hogy amíg lehet, életben tartsa művészetét Szíriában.

Habár a damaszkuszi születésű Nagham A-k Maala minden egyes nap lebombázott épületek és biztonsági ellenőrző pontok mellett halad el a táncstúdióba vezető útján, azt mondja, „még nem jött el az indulás ideje”. Becslések szerint a város lakói közül eddig körülbelül 400 000 ember vesztette életét a polgárháborúban, de ő úgy gondolja, hogy meg kell osztania művészetét azokkal, akik Szíria fővárosában ragadtak.
„A hazámnak szüksége van rám, még feladataim vannak itt. Vigyáznom kell a táncra Damaszkuszban”.

 

A gyerekek nem arra valók, hogy egy helyben üljenek
Fontos tudni a különbséget aközött, hogy a gyerek valós problémákkal küzd vagy egyszerűen csak valami jobban érdekli, minthogy nyugton legyen

Volt az 1930-as években egy Gillian nevű angol kislány, aki folyton izgett-mozgott a tanórákon, és nehezére esett egy helyben megülni. Aggódó édesanyja orvoshoz vitte…

 

10 dolog, amit a tánc ad nekünk
Miért is jó nekünk a tánc? Íme tíz példa.

Jobb, mint az edzőterem, a pszichológus, és a háziorvos, és még akár ingyen is van? Ez a tánc!
Táncolni mindig, mindenkinek érdemes. Nem csak örömforrás, az egészségünk megőrzéséhez is hozzájárul, terápiás célokra is használják, sőt a párválasztásban sem elhanyagolható szerepet tölt be.”

 

Miért ne aggódj soha azon, hogy nem táncolsz „elég jól”
Egy zouk tanár írása arról, hogy milyen is az elég jó.

“Végül is az elég jó egy szubjektív utazás. Teljesen mindegy, hogy hol tartasz a táncos utadon, ha beletetted mindazt a szeretetet és erőfeszítést, amit akartál, akkor elég jól táncolsz. Ha nyitott vagy rá, hogy még többet tanulj, akkor elég jól táncolsz.”

 

Táncolj az egészségedért!
Egyre több a kutatás a témában.

Az elmúlt években növekvő érdeklődéssel vizsgálja a tudomány a tánc (bizonyíthatóan) jótékony hatásait. Abban már nincs vita, hogy a tánc fizikai, mentális, érzelmi szempontból is nagyon jó hatást gyakorol az emberre. Kevés olyan mozgásforma van, ami holisztikusan látja és alakítja az embert, a tánc ilyen. Így itt van az ideje, hogy megtudjuk, pontosan hogyan is hat a tánc a testre és a lélekre, illetve, hogy melyik táncforma a legeredményesebb, ha egészségesek akarunk maradni.

 

Okosabbak azok, akik rendszeresen táncolnak?
Hogyan befolyásolja a működésünket a tánc?

Ahhoz nem kell – sem brit, sem amerikai – kutatásra hivatkozni, hogy lássuk, akik rendszeresen mozognak, jobb fizikai állapotban vannak azoknál, akik naponta csak egyszer ülnek fel, ébredés után. De ahhoz már érdemes elővenni a legfrissebb pszichológiai kutatásokat, hogy rádöbbenjünk: az agyműködésük is más.